Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerbotrányok folyama miatt a higiénia és az élelmiszer-biztonság a fogyasztók érdeklődésének fő témájává vált világszerte. Tekintettel arra, hogy ezeknek a veszélyeknek nincs határa, megnőtt a lakosság nyomása az intézkedések összeurópai végrehajtására, amelynek fő célja az élelmiszerbiztonság növelése. Az EU erre reagálva számos jogszabályt dolgozott ki az élelmiszerbiztonság területén. Ezeket az előírásokat a termelőknek rövid időn belül be kellett vezetniük az irányítási rendszerükbe. Ez nyomást gyakorolt a gyártókra, feldolgozókra és élelmiszer-forgalmazókra, hogy a versenyharcban kifejezetten, átláthatóan és hitelesen bizonyítsák képességüket, hogy képesek teljesíteni a jogi követelményeket a gyakorlatban a biztonság és higénia területén az élelmiszergyártás teljes hálózatán belül.
A fenti követelmények teljesítésének és a vásárlói bizalom megszerzésének alapkezelő eszköze az ISO 22000 nemzetközi szabvány szerinti élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) bevezetése.
Ez a nemzetközi szabvány az élelmiszer-biztonsági irányítás strukturális rendszerére vonatkozó követelményeket határozza meg, amely összekapcsolja az élelmiszer-biztonsági biztosítás általánosan elfogadott kulcsfontosságú tételeit, mert integrálja a Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok (HACCP) rendszerének és alkalmazásának lépéseit, amelyet a Codex Alimentarius Bizottság dolgozott ki a megelőző követelményprogramok (PRP) rendszerével.
Ez a nemzetközi szabvány elsősorban az ISO 9001 szabvány előírásaira tesz rendelkezéseket azzal a céllal, hogy e két szabvány kompatibilitását növelje, és főként olyan élelmiszeripari szervezetekben teszi lehetővé az egyszerű megvalósítást, ahol már kiépült az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszer. Az ISO 22000 szabvány egyénileg is sikeresen alkalmazható, a szervezet vagy a működés méretén kívül más szabványoktól és irányítási rendszerektől függetlenül is.
Az ISO 22000 szabvány szerinti élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása számos területen előnyökkel jár a szervezet számára:
Belső előnyök a szervezet számára:
- A higiénia, technológiai fegyelem fejlesztése
- A vezetés és a személyzeti kommunikáció fejlesztése
- A feladatok áttekintése és az egyéni munkavállalói felelősségek egyértelmű meghatározása, a munkafegyelem javítása
- A folyamatok, alkalmazottak, beszállítók, alapanyagok és végtermékek hatékonyabb ellenőrzése
- A hiányosságok csökkentése, a minőségi mutatók javítása
- Operatív problémamegoldás, tartós fejlesztés lehetősége
- Kompatibilitás az ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerrel és más irányítási rendszerekkel – integrált irányítási rendszer létrehozásának lehetősége
Külső előnyök a szervezet számára:
- A fogyasztói bizalom helyreállítása az élelmiszerbiztonság terén
- A vállalat imázsának javítása a fogyasztók és az ellenőrző szervek szemében
- A szervezet jogi védelmének javítása
- Az ellenőrző szervek nyomásának csökkentése a megnövekedett minőségi és biztonsági szabványnak megfelelően
- Új termékek egyszerűbb bevezetése és szállítása a piacra
- A szervezet marketing pozíciójának egyszerűbb és hatékonyabb kialakítása és fenntartása az adott szektoron belül
Az ISO 22000 szabvány tartalmazza a kézikönyvet a hatékonyan működő élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer kiépítéséhez és karbantartásához. A tanúsított szervezet jogosult tanúsítási jelet használni a tanúsított tárgykörökhöz.
PÉLDA: ISO 22000 Tanúsítvány
ISO 22000 Tanúsítási jel
Átdolgozott ISO 22000 élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer szabvány
Az ISO 22000:2005 szabványt felváltó nemzetközi ISO 22000:2018 szabvány az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerre vonatkozóan 2018 júniusában jelent meg. Egy 3 éves átmeneti időszakot határoztak meg, amely 2021. június 29-én ért véget. Ezen időpont után az ISO 22000:2005 szerint kiállított tanúsítványok érvénytelenek.
A tanúsított szervezeteknek élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerüket az ISO 22000:2018 követelményeinek megfelelően kell alkalmazniuk.
Az új szabvány számos változást hozott, pl.
- az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértése
- fokozott hangsúly a vezetésre és a felső vezetés felelősségére
- kockázatok és lehetőségek ellenőrzése
- változások a tervezésben és az üzemirányításban
- változások a veszélyhelyzeti készültség ellenőrzésében
- változások a veszélykezelésben
- változások a PRP-k ellenőrzési és veszélykezelési terveiben
- kiterjesztett követelmények a nyomon követésre, mérésre, elemzésre és értékelésre
- kiterjesztett követelmények a nem megfelelőségek és a korrekciós intézkedések ellenőrzésére
