Minden típusú és méretű szervezet tulajdonosai és vezetői elgondolkodnak a költségeik csökkentésén. A költségek jelentős részét az energiaköltségek (hő-, villamosenergia- és üzemanyag-fogyasztás) teszik ki.
Az energiagazdálkodási irányítási rendszer (EgIR) hatékony eszköz minden típusú szervezet számára az energiafogyasztás hatékony kezelésére és megváltoztatására. E rendszer bevezetésével az energiagazdálkodás a szervezeti struktúrák szerves részévé válik.
Az energiagazdálkodás megvalósítása és tanúsítása több területen is előnyökkel jár:
Gazdasági előnyök:
- az energiahatékonyság javítása
- a folyamatok energiaintenzitásának csökkentése
- a versenyképesség növelése
Előnyök a szervezetirányítás számára:
- a tervezéshez és a célok meghatározásához szükséges adatok megszerzésének eszköze
- a szervezeti etika növekedése az energiafogyasztással kapcsolatban
A nemzetközi dimenzióban az EgIR bevezetésének és tanúsításának egyik legfontosabb szabványa a következő ISO 50001 Energiairányítási rendszer. Követelmények és használati útmutató.
A szabvány hatékony eszköz az energiafogyasztás hatékony kezeléséhez, beleértve azokat a kulcsfontosságú követelményeket, amelyeket egy szervezetnek teljesítenie kell ahhoz, hogy tanúsítványt kapjon a tanúsító testülettől. A tanúsított szervezet jogosult a tanúsítási jel használatára.
PÉLDA: ISO 50001 tanúsítvány
ISO 50001 tanúsítási jel
Felülvizsgált ISO 50001 energiairányítási rendszer szabvány
Az ISO 50001:2011 szabványt felváltó ISO 50001:2018 nemzetközi szabványt 2018 augusztusában adták ki az energiagazdálkodási rendszerre. 3 éves átmeneti időszakot állapítottak meg, amely 2021.08.21-én ért véget. Ezen időpont után az ISO 50001:2011 szabvány szerint kiadott valamennyi tanúsítvány érvényét vesztette.
A tanúsított szervezeteknek az ISO 50001:2018 követelményeinek megfelelően kell kialakítaniuk energiagazdálkodási rendszerüket.
Az új szabvány számos változást hoz, például:
- az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértése
- a vezetés és a felsővezetői felelősség fokozott hangsúlyozása
- kockázatok és lehetőségek ellenőrzése
- kibővített kommunikációs követelmények
- fokozott hangsúlyt fektet a tervezésre és az energetikai adatok gyűjtésére, és másokra
- a nyomon követésre, mérésre, elemzésre és az energiateljesítmény értékelésére vonatkozó kiterjesztett követelmények
